Uniós finanszírozással készítették el a magyar úthálózat baleseti kockázati térképét, ahol feketével meg is jelölték, hol a legveszélyesebb autózni.

Nem véletlenül szánták rá magukat a SENSoR (South East Neighbourhood Safe Routes, azaz a Dél-kelet Európai Régió Biztonságos Útjai) projekt munkatársai arra, hogy feltérképezzék sok más mellett a magyar úthálózat baleseti kockázati térképét. 2013-ban az Európai Unió útjain több mint 26 ezer ember vesztette életét, ezért szükség volt egy segítségre, hogy jól látható legyen, hol is szükséges némi változtatás a nagyobb biztonság érdekében.
A SENSoR munkáját az unió finanszírozta, a cél pedig az volt, hogy mintegy 15 ezer kilométernyi útszakaszról készítsenek átfogó és reális kockázatbecslést.

A program vezetője, John Dawson Budapesten is tartott sajtótájékoztatót az eredményeket illetően, és itt elhangzott, hogy biztonsági szempontból ideális esetről csak akkor beszélhetünk, amikor az autók mellett az infrastruktúra is ötcsillagos.

Magyarországon a projekt keretében 2918 kilométernyi útszakaszt vizsgált át a SENSoR és hazai partnere, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI), az elemzésbe pedig kétszáz önkormányzatot is bevontak. A munka még folyik, és a végleges eredményt is csak várhatóan május végén ismerhetjük meg, azonban a sajtótájékoztatón már látható volt, hogy a baleseti statisztikák alapján készült térkép hol állapít meg veszélyes útszakaszokat. A feketével jelzett szakaszokon van a legnagyobb esélye egy balesetnek, de a még pontosabb felmérést csak a folyamatosan készülő, gyakorlati megfigyelésekre alapuló anyag fogja majd prezentálni.

Bár a térképen jó néhány új építésű út is hiányzik (M6-os sztráda például), azonban a felmérés nagy arányban felhasználja az autópályák, autóutak és az egyszámjegyű főutak baleseti statisztikáit. Jól látható, hogy a gyorsforgalmi utakon kisebb a kockázat, miközben a legrosszabb helyzet a főutakon van. Utóbbiaknál szinte mindegyiknek van feketével jelölt szakasza (a 4-esnek Hajdú-Biharban és Szolnok előtt, míg a 6-osnak a Mecsekben); akár nevezhetjük ezeket a részeke halálszakasznak is.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a SENSoR projektje akkor lesz igazán hasznos, ha a gyakorlati tapasztalatokat le tudják majd vonni az eredményekből.

A SENSoR ezek alapján konkrét javaslatokat is tesz majd a közútkezelőknek és az önkormányzatoknak azért, hogy a szükséges módosításokat a leghatékonyabban el tudják végezni. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az esetek komoly részében még csak nem is kell költséges beruházásokra gondolni, hiszen elég néha egy fényvisszaverő tábla kihelyezése (kanyarban), szalagkorlátok létesítése, vagy az útmenti tereptárgyak rendezése.

Az Európai Unió mindeközben több fronton is próbálja elérni azt, hogy úthálózata biztonságos legyen. Az EU már régóta egyeztet a különböző gyártókkal az autók biztonságát illetően, és folyamatosan bővülnek a kötelező elemek a gépjárművek felszereltségében (gyalogosvédelem, ESP, nappali menetfény, stb.). Emellett a szakértők fontosnak tartják a sofőrök alaposabb képzését, valamint a szabálysértések megfelelő (akár határokon átívelő) szankcionálását is.

Legalább ennyire kiemelik a tagországok úthálózatának biztonságosság tételét is, ez a pont azonban nehezebben valósítható meg, és közel sem halad olyan mértékben, mint amennyire a növekvő forgalom indokolná.